1996. évi LXXXI. törvény
a társasági adóról és az osztalékadóról
(kivonatos közlés)
2. § (1) A társasági adó alanya a (2)
és a (3) bekezdésben meghatározott személy.
(2) Belföldi illetőségű adózó a
belföldi személyek közül
g) az alapítvány, a közalapítvány,
a társadalmi szervezet, a köztestület,
az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában,
illetve alapító okiratában jogi személyiséggel
felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet
és az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár,
4. § E törvény alkalmazásában
1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a
kiemelkedően közhasznú szervezet részére
a közhasznú szervezetekről szóló törvényben
nevesített közhasznú tevékenység,
a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó
közfeladat (a továbbiakban: közhasznú
tevékenység) támogatására,
valamint a külön törvényben meghatározott
feltételeknek megfelelő egyház részére
az ott meghatározott tevékenysége támogatására,
továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás
(ideértve az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár támogatását
is) céljára az adóévben visszafizetési
kötelezettség nélkül adott támogatás,
juttatás, térítés nélkül
átadott eszköz könyv szerinti értéke,
térítés nélkül nyújtott
szolgáltatás bekerülési értéke,
feltéve, hogy
a) a jogügyletre vonatkozó dokumentum (így
különösen az alapító okirat,
tájékoztató, reklám), körülmény
(így különösen szervezés, feltétel,
kapcsolódó jogügylet) valós tartalma
alapján nem állapítható meg,
hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag
szolgálja a közhasznú, a közérdekű,
továbbá - egyház esetében -
a külön törvényben meghatározott
célt,
b) az nem jelent az e törvényben és
a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben meghatározottakon túl
vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó
tagjának (részvényesének), vezető
tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága
vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának,
illetve ezen személyek vagy a magánszemély
tag (részvényes) közeli hozzátartozójának
azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó
nevére, tevékenységére történő
utalás;
28/a. országos érdek-képviseleti szervezet:
az a társadalmi szervezetként bírósági
nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek
szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk
szerint a munkavállalók vagy a munkáltatók
érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek
vagy a tagjának legalább tíz, különböző
megyében működő, jogi személyiséggel
rendelkező szervezeti egysége van;
5. § (1) Az adózót jövedelme után
e törvény előírása szerint társasági
adókötelezettség terheli. Az adóévben
vállalkozási tevékenységet nem folytató
egyház társasági adókötelezettségét
azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást
helyettesítő nyilatkozatot tesz.
(7) Az alapítvány, a közalapítvány,
a társadalmi szervezet, a köztestület és
a közhasznú társaság a közhasznú
szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre
vonatkozó rendelkezéseket először abban az
adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen
szervezetként besorolást nyert. Az adózó
nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően
közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket
- kivéve a törlés napjáig az igazolás
kiadását - abban az adóévben, amelyben
a közhasznúsági nyilvántartásból
törölték. A kiemelkedően közhasznú
szervezet a közhasznú szervezetté történő
- adóéven belüli - átsorolása
esetén - kivéve az átsorolás napjáig
az igazolás kiadását - a közhasznú
szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti
az adóév egészére.
6. § (1) A társasági adó alapja belföldi
illetőségű adózó és külföldi
vállalkozó esetében az adózás
előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18.
és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.
(4) Az alapítvány, a közalapítvány,
a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház,
a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár, a célszervezet,
az MRP, a közhasznú társaság, a vízitársulat
és a külföldi vállalkozó az (1)-(2)
bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével
alkalmazza.
7. § (1) Az adózás előtti eredményt
csökkenti:
z) az adomány, kivéve a Műsorszolgáltatási
Alapnak közérdekű kötelezettségvállalásként
adott összeget, figyelemmel az (5)-(7) bekezdésben
foglaltakra,
(5) Az adózás előtti eredmény csökkentéseként
az adomány
a) teljes összege és a közhasznú
szervezetekről szóló törvény szerinti
tartós adományozás esetén az
első teljesítést követő évtől
ezen a jogcímen adott adomány további
20 százaléka, de együttesen legfeljebb
az adózás előtti eredmény 20 százaléka
érvényesíthető közhasznú
szervezet, egyház támogatása és
közérdekű kötelezettségvállalás
esetén,
b) másfélszerese és a közhasznú
szervezetekről szóló törvény szerinti
tartós adományozás esetén az
első teljesítést követő évtől
ezen a jogcímen adott adomány további
20 százaléka, de együttesen legfeljebb
az adózás előtti eredmény 20 százaléka
érvényesíthető kiemelkedően közhasznú
szervezet támogatása esetén.
(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában
meghatározott mérték együttesen nem
haladhatja meg az adózás előtti eredmény
25 százalékát.
(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó
akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt,
ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően
közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű
kötelezettségvállalás szervezője által
az adóalap megállapítása céljából
kiállított igazolással, amely tartalmazza
a kiállító és az adózó
megnevezését, székhelyét, adószámát,
az adomány összegét és a támogatott
célt, továbbá közhasznú szervezet,
kiemelkedően közhasznú szervezet esetében
a közhasznúsági fokozatot.
|